A trombózis jelei változatosak lehetnek. Attól függenek, hogy az érelzáródást okozó trombusok a vénákban vagy az artériákban, illetve melyik testrészben alakulnak ki.
A trombózis gyakran aluldiagnosztizált egészségügyi állapot, ami bárkinél előfordulhat, és súlyos betegséget, esetleg fogyatékosságot, rosszabb esetben halált is okozhat. A jó hír viszont, hogy megelőzhető és kezelhető, ha korán felfedezik.
Milyen típusai vannak? Milyen tünetekkel jár? Kik tartoznak a kockázati csoportokba? Hogyan diagnosztizálható egy egyszerű laborvizsgálattal? Tudja meg itt.>>>
A trombózis jelei
A trombózis jelei szembetűnőek vagy akár láthatatlanok is lehetnek. Trombózis esetén egy vérrög ( trombus, thrombus ) képződik az egyik vagy több érben. A vérrög általában az alsó lábszárakban, a combban vagy a medencében alakulhat ki, és elzáródást képez az érintett ér belsejében.
A trombus korlátozza a véráramlást a test azon részein, amelyeket az elzáródott ér ellát. Tehát a tünetek is ezeken a területeken jelentkeznek. Kezelés nélkül egyes vérrögök súlyos szövődményeket, akár rokkantságot vagy legvégső esetben halált is okozhatnak. A korai kezelés azonban csökkenti a kockázatokat és javítja a páciensek kilátásait.
Miért alakulnak ki a vérrögök?
A vér alvadási képessége az egyik legfinomabban szabályozott rendszere az emberi szervezetnek. Egyszerre kell biztosítani, hogy a sérülés esetén azonnal megalvadva “dugót“ képezzen a vérzés ellen, és hogy a vér az erekben “dugómentesen“ áramolhasson. A vérrögök normális biológiai válaszok egy-egy sérülésre. Segítenek lezárni a sérült véredényeket, hogy megakadályozzák a túlzott vérzést. Normál esetben idővel lebomlanak, illetve feloldódnak a véráramban.
Trombózis esetén azonban az ér belsejében alakul ki a vérrög, és ott is marad, ami akadályozza a vér áramlását az erekben.
Az embolus a trombus egy darabja, amely leszakadva, a véredényeken keresztül eljut a test más részeire is. Ezt embóliának nevezzük. Gyakori szövődménye a tüdőembólia.
Egyes tudományos kutatások rámutatnak arra, hogy világszerte 4 emberből 1 trombózissal összefüggő vagy trombózis által okozott betegségben hal meg. Csak az Egyesült Államokban évente 900 ezer embert érint ez az elváltozás, és százezren bele is halnak.
A trombózisnak két fő típusa van: az artériás és a vénás trombózis.
Az artériák azok a vérerek, amelyek oxigénnel dúsított vért szállítanak a szív felől a test többi területére. A vénák a szén-dioxidban gazdag vért szállítják vissza a szív felé.
Az artériás trombózis a vérrög méretétől függően enyhébb vagy súlyosabb lehet. Az agyat vérrel ellátó véredényben lévő trombusok stroke-ot, a szív véredényeiben lévő vérrögök pedig szívrohamot okozhatnak.
A vénás trombózis a mélyvénákban kialakuló vérrögképződést jelenti. Két altípusa van: a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia. Az előbbi akkor fordul elő, amikor a trombus a mélyvénákban képződik, leggyakrabban az alsó lábszárakban, a karban vagy a medencében. Az utóbbi, azaz a tüdőembólia akkor alakul ki, amikor a mélyvénában képződött trombus egy része leszakad, és a véráramon keresztül eljut a tüdőig, ahol elzáródást okoz.
A trombózis tünetei
A trombózis megszakítja a véráramlást az erekben, azon a területen, ahol kialakul. Az érintett testrészekben tehát oxigénhiány lép fel.
A mélyvénás trombózis jelei az érintett végtagban és annak területén jelentkeznek:
- duzzanat,
- viszketés,
- lüktető, sajgó vagy görcsös fájdalom,
- meleg tapintású bőr,
- a bőr kékes elszíneződése, illetve megvastagodása.
A mélyvénás trombózison átesett pácienseknél az eset utáni hónapokban poszttrombotikus szindróma alakulhat ki, ami krónikus tünetekkel járhat:
- helyi görcs
- duzzanat a végtag körfogata megnő
- járásra fokozódó fájdalom
- kékes bőrelszíneződés
A tüdőembólia tünetei:
Mellkasi fájdalommal, szabálytalan, gyors szívveréssel, hirtelen légszomjjal, légzési nehézséggel és vér felköhögésével járhat. Kezelés nélkül súlyos légzési nehézségeket és akár halált is okozhat, tehát sürgősségi orvosi ellátást igényel.
Kockázati tényezők
A trombusok gyakran a hosszú ideig tartó (legalább 4 órás) mozdulatlanság miatt alakulnak ki az erekben, pl. egy hosszú autó- vagy repülőút során, de a vérrögképződésnek lehetnek egyéb okai is, mint például:
- túlsúly
- súlyos sérülések és csonttörések
- egyes gyógyszerek szedése ( fogamzásgátló gyógyszerek)
- az érintett testrészek mélyvénáinak betegsége-sérülései
- vörösvérsejtek túltermelése ( policitémia )
- autoimmun betegségek
- öröklött rendellenességek – veleszületett génhiba ( Leiden-mutáció )
- műtétek-kórházi kezelések
- ágynyugalom – mozgásképtelenség (bénulás),
- dohányzás
- várandósság
- daganatos elváltozások – sugárkezelés – kemoterápia
- korábbi stroke, illetve szívroham
Tovább növeli a trombózis kialakulásának kockázatát:
- a magas vérnyomás
- a magas koleszterinszint
- az érelmeszesedés
- a véralvadási rendellenességek
- a szív- és tüdőbetegségek
- az autoimmun és egyéb gyulladásos betegségek
- egyes fertőzések
Hogyan diagnosztizálható a trombózis?
A trombózis diagnosztizálása egy alapos orvosi anamnézissel kezdődik, melynek része a vérrög feloldódásakor a vérbe kerülő D-dimer fehérje fragmens ellenőrzésére irányuló vérvizsgálat.
Vérrögképződésre utal, ha ez a fehérje fragmens kimutatható. Emellett egyéb vizsgálatok is elérhetőek, mint például a Protrombin-idő (INR), APTI, fibrinogén koncentráció (FBG), APC-rezisztencia, amelyeket a kezelőorvos igény szerint rendel el. Továbbá genetikai szintű szűrővizsgálatok is rendelkezésünkre állnak, többek között a leggyakrabban előforduló, az V. véralvadási faktor mutációjának, a Leiden-mutációnak a kimutatására.
A trombózis megelőzése kulcsfontosságú. Amennyiben Ön tudja, hogy fennáll a veszélye, a rendszeres célirányos vérvizsgálattal lépéseket tehet annak elkerüléséért. Végeztesse el a szükséges teszteket gyorsan és egyszerűen a ProLabor Kft.-nél.