A vizeletvizsgálat során milyen paramétereket vizsgálunk?

Gyakran találkozunk olyan páciensekkel, akik laboratóriumi vizsgálat alkalmával nem kívánnak élni a vizeletvizsgálat lehetőségével. Ez sajnos nem jó döntés, hiszen a vizeletvizsgálat számos betegség kimutatásában lehet segítségünkre.

A vizeletvizsgálat kiemelten fontos a vese és a húgyutak betegségei mellett számos más egyéb betegség, mint például fertőzések, hemolízis, diabétesz, májkárosodás, anyagcserezavar, éhezés kivizsgálásában.

Laboratóriumi vizsgálat céljából a reggeli első, középsugaras vizeletminta a legoptimálisabb, de szükség esetén vizeletvizsgálat a nap bármely szakaszában elvégezhető.

Hogyan történik az általános vizeletvizsgálat?

A laboratóriumok a vizeletvizsgálat során multiparaméteres tesztcsíkokat használnak. Ezek olyan keskeny, műanyag csíkok, melyekre szegmensenként különböző kémiai reagenseket kötnek ki. Ezt a tesztcsíkot mártjuk a vizeletbe 2-3 másodpercre, majd kb. 1 perc eltelte után jellegzetes színelváltozás jön létre, a vizeletben található alkotók koncentrációjától függően. A szegmensek színváltozásait a gyári dobozon található színskálához viszonyítjuk, illetve műszeresen detektáljuk. Az adott mértékű színelváltozás kóros eltérést jelez.

Vizeletvizsgálat kiértékelése: ezt mutatják az értékek!

Glükóz: a tesztcsíkon kialakuló szín erőssége arányos a vizeletben lévő glükóz koncentrációjával. Egészségeseknél ez tesztcsíkkal nem érzékelhető, nincs színelváltozás. Emelkedett glükózszint azonban jelezhet cukorbetegséget, májkárosodást, hasnyálmirigy-gyulladást, és magas stressz-szintet.

Ketontestek: egészségeseknél tesztcsíkkal szintén nem mutatható ki, kivéve éhezéses állapotokban, elsősorban gyermekeknél. Különösen szénhidrát- és lipidanyagcsere-rendellenességekben, vagy nagyobb fokú éhezés esetén, a zsírsav-oxidáció következtében a ketontestek mennyisége jelentősen megemelkedhet.

Fajsúly, azaz a vizelet sűrűsége, ami a hidratáltsági állapotunkról és a veseműködésünkről adhat tájékoztatást. Normál érték: 1005-1030 g/l.

A reggeli első vizelet koncentráltabb, míg a napközbeni folyadékfogyasztás hatása miatt a vizelet hígul, így a fajsúly csökken. Értéke csökken akut vagy krónikus veseelégtelenség, fokozott folyadékbevitel, vagy diabetes insipidus esetén. Cukor-, és májbetegség, valamint folyadékhiányos állapot esetén pedig az értéke magas.

A vizelet normál pH-ja 5,5-6,5 közötti. Értéke olyan betegségek esetén csökkenhet, mint nem kontrollált diabetes, súlyos hasmenés, metabolikus vagy respiratórikus acidózis. De alacsony lehet láz, vagy magas fehérjedús étrend esetén is. Bakteriális fertőzés esetében pedig emelkedhet a vizelet pH-ja.

Vizelet fehérje: a vizeletben kis mennyiségben mindig van fehérje. Ezért a tesztcsík egy fehérjekötő indikátort is tartalmaz, amely albuminhoz kötődve, a sárga színről kékeszöldre változik. A fehérjeürítés fokozódása figyelhető meg akut és krónikus veseelégtelenségben, tumorokban, fertőzésekben, láz során, de extrém fehérjebevitel esetén is.

Vizelet urobilinogén: az epefesték enterohepatikus körforgásának menetét tükrözi. Mivel a vizelet normál, sárga színét adja, ezért kis mennyiségben jelen van a vizeletben. Normál értéke 3,3 mmol/l és 17 mmol/l között mozog. Emelkedett koncentráció jelezhet májkárosodást, mononukleózist, hemolízist. Ha szintje túl alacsony, akkor epeúti probléma vagy egyes májbetegségek állhatnak a háttérben.

Vizelet bilirubin: „egészséges” állapotban vizeletből nem mutatható ki. A vizeletben kizárólag csak vízoldékony, ún. konjugált bilirubin lehet jelen. Ilyenkor a vizelet színe erősen sárga. A tesztcsíkon lévő reagens a vizeletben lévő bilirubinnal narancsos-barnás színű terméket képez. A vizeletvizsgálat során alkalmazott tesztek 7-8 mmol/l koncentrációnál válnak pozitívvá. Emelkedett érték főként májat és epét érintő elváltozásokra hívhatja fel a figyelmet.

Vizelet nitrit: a vizeletben megjelenhetnek olyan baktériumok, amelyek képesek a nitrátot nitritté átalakítani. Ilyen baktérium lehet az E. coli, Proteus, Klebsiella. A vizsgálat a tünetmentes húgyúti fertőzések kimutatásában is segít. Azonban fals pozitív eredményt kaphatunk, ha a vizeletminta nem megfelelően volt tárolva, így a baktériumok elszaporodnak. Álnegatív eredmény fordulhat elő nagy dózisú aszkorbinsav szedése, valamint olyan baktériumok megjelenése esetén, melyek nem képesek a nitrát nitritté történő redukciójára.

A vizeletből fehérvérsejt és vörösvértest egészséges személyeknél tesztcsíkkal nem mutatható ki. Fehérvérsejtek esetén a granulocitákban található észteráz enzim aktivitását mérjük, fokozott aktivitás esetén lilás színű színelváltozás figyelhető meg. A vörösvértest kimutatásnál az oxidációt és ezáltal a színváltozást a hemoglobin katalizálja. Fehérvérsejt és vörösvértest elsősorban bakteriális húgyúti fertőzések esetén mutatható ki, de előfordulhat tumorok esetén is.

A tesztcsíkkal történő vizeletvizsgálat mellett kiemelten fontos a vizeletüledék vizsgálata. Ilyenkor a vizeletmintát centrifugáljuk, majd a felső részt leöntjük, és a kémcső alján lévő üledékből 15 ul-t tárgylemezre pipettázunk, majd mikroszkóp alatt vizsgáljuk. A vizeletüledék-vizsgálat fontos, mivel a tesztcsíkokkal nem tudjuk kimutatni a gombákat, egyes baktériumokat, kristályokat, sejttípusokat. Az üledékben megfigyeljük, van-e jelen vörösvértest, fehérvérsejt, baktérium, gomba, cylinderek, különböző sejttípusok, kristályok. Ezek az információk segítségül szolgálhatnak az orvosnak az eredmények kiértékelésében.

Ha vérvételre érkezik, sose feledkezzen meg a vizeletvizsgálat fontosságáról!

Általános laborvizsgálat elérhető áron!

A Prolabornál “kis és nagy rutin laborvizsgálati csomagjaink” a vérvizsgálat mellett a vizeletvizsgálatot is tartalmazzák, hogy még több információt kapjon egészségi állapotáról. Kérjen időpontot várakozás és beutaló nélkül, akár már a mai napra!

Milyen gyakran szükséges vizeletvizsgálat?

A vizeletvizsgálat gyakorisága személyenként és az adott egészségi állapottól függően változik. Egészséges felnőttek esetében évente vagy kétévente ajánlott rutinszűrésként elvégeztetni, hogy figyelemmel kísérjék a veseműködést, a húgyúti rendszert és a cukoranyagcserét.

Cukorbetegek és vesebetegek esetén a vizeletvizsgálatot gyakrabban, akár évente többször is el kell végezni, a betegség monitorozása érdekében. Ha valakinek rendszeresen húgyúti fertőzései vannak, akkor orvosa javasolhatja a gyakrabbi vizsgálatot. A terhesség alatt is rendszeresen végeznek vizeletvizsgálatokat, hogy ellenőrizzék a veseműködést és a preeklampszia (terhességi magas vérnyomás) kockázatát. Továbbá ha valaki hajlamos húgyúti kövekre, akkor is indokolt lehet a rendszeres vizeletvizsgálat.