Csontritkulás

Élete során volt legalább egy törést okozó traumás sérülése? Esetleg korai menopauzán esett át? Vagy 65 év feletti nő, illetve 70 év feletti férfi?

Akkor Önnek érdemes a csontjai egészségének ellenőrzése érdekében célzott csontritkulás vizsgálatot végeztetnie. A fenti állapotok ugyanis megnövekedett kockázatot jelenthetnek a csontsűrűség-csökkenésre, azaz fokozott csonttörésveszély állhat fenn.

Egy átfogó csontsűrűség-vizsgálat azonban tiszta képet adhat az Ön csontjainak jelenlegi állapotáról. Ha pedig laborvizsgálatokkal is kiegészül, a csontvesztés hátterében álló esetleges betegségre is fény derülhet. 

PONT ERRE VAN SZÜKSÉGEM! ÉRDEKEL

Mi az a csontritkulás, és hogyan alakul ki?

A csontritkulásnak vagy oszteoporózisnak (osteoporosis) a csontok tömegének és mésztartalmának csökkenését nevezzük, ami növeli a csonttörés esélyét. Általában az öregedéssel együtt járó folyamat. 

A csontokban található a test kalciumtartalmának nagy része. A fennmaradó mennyiség pedig a szervezetben kering, hogy más szövetek használhassák fel. 

Ha csontképző sejtek és a csont lebontást végző sejtek működésének egyensúlya megbomlik, akkor nagyobb mértékű csontvesztés következik be, és csontritkulás alakulhat ki. Csontritkulás esetén azonban a csontokban lévő kalcium mennyisége is fokozatosan csökken, ami miatt a csontok törékennyé válhatnak, és hajlamosabbak lesznek a különböző töréses betegségekre.

A csontritkulás sokáig tünetmentesen zajlik, ezért gyakran fordul elő, hogy a csontritkulás diagnózisát addig nem állítják fel, ameddig a páciens egyik csontja el nem törik (pl. combnyaktörés).

Amennyiben oszteoporózis lehetősége merül fel, az orvos célzott röntgenvizsgálatot, illetve indokolt esetben vér- és vizeletvizsgálatot is elrendelhet, annak érdekében, hogy kiderítse, hogy állhat-e olyan betegség a háttérben, ami csontvesztést okoz.

Kik tartoznak a kockázati csoportokba?

A csontritkulás leginkább a 65 év feletti, illetve a korai menopauzán vagy petefészek-eltávolításon átesett nőket érinti. De fokozott kockázatnak vannak kitéve azok a hölgyek is, akik:

• nem szültek gyermeket,
• anorexiásak,
• nemrég hagyták abba a hormonpótló készítmények szedését.

Az oszteoporózis a férfiakat is veszélyeztetheti. A férfiak esetében elsődleges kockázati tényező lehet:

• a rákkezelés okozta csökkent tesztoszteronszint,
• a 70 év feletti életkor,
• a 50 és 70 év közötti életkor egy másik kockázati tényezővel együtt.

A nőknél és a férfiaknál is megnöveli a betegség kialakulásának kockázatát, ha:

• az élete során volt legalább egy csonttörése, különösen, ha a törést okozó trauma csekély volt
• a családban már előfordult oszteoporozisos eset,
• olyan gyógyszereket szed, amelyek, egyik mellékhatásként, csontritkuláshoz vezethetnek. 
• a rendszeres alkoholfogyasztás, a dohányzás és a kalcium, illetve a D-vitamin nem megfelelő mennyiségben történő bevitele.

Az oszteoporózis diagnosztikája

Az oszteoporózist leggyakrabban csontsűrűség ( ODM – oszteodenzitométer ) vizsgálattal igazolják. A mért csontsűrűséget összehasonlítják az átlaggal, és abból számítják ki, hogy fennáll-e a betegség lehetősége, vagy sem.

Bizonyos esetekben vér- és vizeletvizsgálat elvégzésére, illetve hormonszintek mérésére is szükség lehet. Ezek során a következőket érdemes figyelni:

• Egyes ásványi anyagok (kalcium, foszfor, magnézium, ) mennyisége
• Alkalikus foszfatáz (ALP) – májból és csontból származó enzim
• Pajzsmirigyműködés (kitérve a mellékpajzsmirigy által termelt parathormon vizsgálatára)
• Hormonszint – a hiányosságok azonosítására 
• Fehérjeszint – vérből és vizeletből is mérhető
• Daganatok csontlebontással járó típusainak kimutatása
• Csontmarkerek – a csontlebontást lassító gyógyszeres kezelésre adott válasz nyomon követésekor, vérből és vizeletből is
• β-Crosslaps – csontanyagcsere elengedhetetlen alkotója
• A D-vitamin mennyiségének meghatározása

Milyen betegségek állhatnak az oszteoporózis hátterében?

Egyes betegségek megnövelik a csontritkulás kialakulásának kockázatát, ami a leggyakrabban az alábbi állapotok szövődményeként alakulhat ki: 

Diabétesz mellitusz (diabetes mellitus), azaz az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség

A cukorbetegségben szenvedők általában alacsonyabb csontsűrűséggel rendelkeznek.

A tanulmányok szerint az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél alacsonyabb a csontképződés mértéke, mert a magas vércukorszint leállíthatja a csontképződést, ezért jóval nagyobb a törések kockázata, mint más embereknél.

Lupus és a reumatoid artritisz (rheumatoid arthritis)

Az egészséges szervezetet megtámadó autoimmun betegségek és bármilyen krónikus gyulladásos elváltozás fokozza a csontritkulás kialakulását.

A lupus azért is különösen veszélyes, mert a 15–45 év közötti nők körében a csontépítés csúcsidőszakában akadályozza a csontok növekedését, tehát az érintettek esetében később nagyobb eséllyel alakul ki a csontritkulás.

Pajzsmirigy-túlműködés

A pajzsmirigy-túlműködés korlátozza a csontépülési ciklust, ami a csonttömeg és a csontok ásványianyag tartalmának csökkenéséhez vezet. 

Mellékpajzsmirigy hormonzavara

A mellékpajzsmirigy hormonzavara is állhat a csontritkulás mögött. A mellékpajzsmirigy által termelt parathormon szerepe a vér kalcium szintjének növelése, fokozza a kalcium felszívódását a belekben. Emelkedett érték esetén fokozódik a csontbontás. A parathormonnal ellentétes hatást vált ki a kalcitonin, mely gátolja a csontlebontást, illetve csökkenti a vér kalcium koncentrációját.

Súlyos gluténérzékenység, cöliákia 

A cöliákia egy gyomor és bélrendszert érintő autoimmun betegség, ami – akárcsak a gyulladásos hátterű Crohn-betegség – hosszú távon csontritkulást okozhat, mert az emésztőrendszer nyálkahártyájában történt változások miatt a csontok nem tudják felvenni a kalciumot és a D-vitamint.

Asztma

Az asztma önmagában nem növeli a csontritkulás kialakulásának kockázatát, de a kezelésére használt gyógyszerek igen. Sok esetben ugyanis az orvosok kortikoszteroidokat írnak fel a betegség kezelésére, ami nagymértékben befolyásolja a csontképződést. 

Szklerózis multiplex

A szklerózis multiplex is autoimmun betegség, amit szintén szteroid típusú gyógyszerekkel kezelnek.

Amennyiben tehát Ön valamelyik veszélyeztetett csoportba tartozik, csontritkulást előidéző gyógyszereket (pl. szteroid gyulladáscsökkentőket) szed vagy szeretné megelőzni az oszteoporózis kialakulását, akkor érdemes rendszeresen célzott laborvizsgálatokat végeztetnie. Tegye ezt meg a több mint 20 év szakmai tapasztalattal rendelkező ProLabor Kft. laborjainak egyikében. Itt kérhet időpontot.>>>

36 inhalatív, 30 nutritív és 20 vegyes allergia vizsgálatot végzünk laborjainkban. A pontos vizsgálatokat az alábbi linkre kattintva ismerheti meg >> ProLabor allergia vizsgálat

A Synlab felé is közvetítünk allergia vizsgálatokat, ugyanis ők 40 inhalatív, 40 nutritív, 20 inhalatív és 20 nutritív. A részleteket az alábbi linken tekintheti meg. >>Synlab allergia vizsgálat