A mindennapokban és az orvosi ellátás során többször hallunk arról, hogy a túl kevés vörösvértest szám milyen betegségeket okoz, de kevesebbet tudunk arról, hogy mi történik akkor, ha a vörösvértestek száma kórosan megemelkedik a vérkeringésben. Ezért fontos tudnunk, hogy a magas vörösvértest szám mögött sokszor nagyon súlyos megbetegedések állnak és mielőbb fel kell tárni az okát a túlzott mennyiségű vörösvértest képződésnek. A laboratóriumban történt vérvizsgálatoknak ebben kiemelt szerepe van. Az alapvető fontosságú teljes vérkép vizsgálat mellett kiemelten javasolt az eritropoetin (EPO) hormon szérum szintjének meghatározása.
A ProLabor Kft. célja, hogy felhívja a pácienseinek figyelmét a magas vörösvértest szint okozta megbetegedések kockázatára! A vörösvértestek kóros emelkedését kiváltó megbetegedések, elváltozások, időben történő diagnózis esetén gyógyíthatóak lehetnek. Kezelés nélkül azonban súlyos, életveszélyes állapot alakulhat ki.
Mi az eritropoetin (EPO) hormon és mi a szerepe?
Az eritropoetin oxigén hiány (hipoxia) hatására a vesében termelődő hormon. Legfontosabb szerepe a vörösvértestek képződésének serkentése, valamint azok csontvelőből a keringésbe történő kijuttatása. Ezen kívül részt vesz az agy, idegrendszer és kardiovaszkuláris rendszer normál működésében, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása révén pedig védi a sejteket és szöveteket, megakadályozza a sejtek pusztulását, valamint a keringési zavarok káros hatásait is mérsékli.
Mikor lehet indokolt az EPO vizsgálata?
Az EPO meghatározása elsősorban az elsődleges és másodlagos eritrocitózis (a vörösvértestek fokozott képződésével járó megbetegedések) elkülönítésére szolgál. Vizsgálata indokolt lehet továbbá olyan személyeknél, sportolóknál is, akiknél fokozott a szervezet igénybevétele. Mindezek mellett rendszeres dohányzás esetén is javasolt az EPO hormon időszakos ellenőrzése.
A WHO 2016-os javaslata alapján az EPO koncentrációjának meghatározása indokolt minden olyan esetben, amikor a hemoglobin szint férfiaknál meghaladja a 165 g/L-t, nőknél pedig a 160g/L-t, illetve, ha ehhez kórosan magas hematokrit (sejtes vérkomponensek %-os aránya a vérben) érték társul. Emellett a thrombociták (vérlemezkék) számának és méretének növekedése is figyelemhívó lehet.
Mivel kezdetben a magas vörösvértest szinttel járó megbetegedések enyhe tüneteket okoznak, illetve a tünetek hasonlóak lehetnek sok más megbetegedés tüneteivel, ezért sok esetben a fent leírt eltérésekre egy egyszerű, rutin szűrővizsgálat alkalmával derül fény.
Mi a két leggyakoribb megbetegedés, amely a vörösvértest szint megemelkedését okozza?
- Polycythemia vera (PV): A PV egy olyan ritka csontvelői megbetegedés, amikor a vörösvértest képződésért felelős őssejtek kikerülnek a vöröscsontvelő szabályozása alól és emiatt túlzottan nagy mennyiségű vörösvértest keletkezik. A betegség leginkább férfiakat érint és 60 éves kor körül jelentkezhetnek az első tünetek. A betegség kezelés nélkül 1-2 éven belül halálhoz vezethet, míg időben történő diagnózis esetén az élettartam 15 évvel is emelkedhet.
Mik a tünetei a PV-nak?
A polycythemia vera tünetei kezdetben nagyon általánosak, úgy, mint fejfájás, szédülés, magasvérnyomás. Azonban a betegségre felhívhatja a figyelmet a gyakori orrvérzés, fogínyvérzés a cianolitikus bőrelváltozások, az arc indokolatlan kipirulása, a zuhanyozást követően jelentkező viszketés, a bőr égő érzése. A lép megnagyobbodása miatt puffadás, teltségérzet jelentkezhet tünetként. A vérlemezkék nagy száma miatt pedig gyakran trombózis alakul ki.
Hogyan segíti a PV diagnózisát az EPO?
A PV-ban szenvedő betegek esetében a szérumban mért EPO hormon szintje alacsony, ami azzal magyarázható, hogy a túl sok vörösvértest miatt elegendő oxigén van jelen, így nincs szükség EPO hormon előállítására. Azonban a pontos diagnózishoz felállításához az EPO mellett elengedhetetlen a teljes vérkép minőségi és mennyiségi vizsgálata is!
- Poliglobulia: A poliglobulia olyan megbetegedés, amelynél a vörösvértest szám kóros emelkedése mögött, valamilyen súlyos megbetegedés áll, mint például a tüdő és szív megbetegedése, daganatok (elsősorban tüdőt, vesét érintő). De a dohányzás is nagy mértékben elősegíti a poliglobulia kialakulását.
Mik a tünetei a poliglobuliának?
A tünetei nagyon hasonlóak a PV tüneteihez, ezért a pontos diagnózishoz célzott laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokra van szükség. A vér jelentős mértékű besűrűsödése miatt magas vérnyomás és egyéb keringési rendellenességek léphetnek fel, növelve a trombózis, szív infarktus és stroke kockázatát. Emellett általános tünetként tapasztalható lehet fejfájás, légszomj fizikai megterhelés hatására, cianózis.
Hogyan segíti a Poliglobulia diagnózisát az EPO?
A poliglobulia esetében a szérum EPO szintje jelentősen megemelkedik, ezáltal megnövelve a vörösvértestek mennyiségét. A laboratóriumi kivizsgálás részét képezi a teljes vérkép vizsgálata, valamint a vese funkciós tesztek (kreatinin, húgysav) elvégzése.
A betegség gyanúja esetén a laboratóriumi szűrővizsgálatok mellett mindenképpen szükség van képalkotó vizsgálatokra is!
A poliglobuliát kiváltó ok felismerésével és annak gyógyításával, a poliglobulia is kezelhetővé és megszüntethetővé válik.
Mi az EPO jelentősége a vérszegénység kivizsgálásában?
Vérszegénység (anémia) gyanúja esetén az EPO szintjének meghatározása akkor lehet szükséges, ha már tudjuk, hogy az alacsony vörösvértest és hemoglobin szintért nem valamely vitamin (B12, folsav, vas) hiánya a felelős, illetve, ha kizártuk a belső vérzés lehetőségét. Vitamin hiány okozta anémia esetében az anémiához társuló tünetek elegendő mennyiségű EPO hormontermelés esetén is jelentkeznek. Viszont, ha anémiás betegnél az EPO értéke emelkedett, akkor valószínűsíthető, hogy az anémia a csontvelő csökkent működéséhez köthető. Ha pedig az EPO szintje csökkent vagy normál, akkor a vesék nem megfelelő mennyiségben állítják elő a hormont, ez pedig a vese megbetegedésére hívja fel a figyelmet.
A krónikus veseelégtelenség és EPO közötti kapcsolat
A krónikus veseelégtelenségben (urémia) szenvedőknél a vörösvértest képződés folyamata nem megfelelő, illetve a vörösvértestek élettartama jelentősen lecsökken. A vese szövetének károsodása miatt az EPO hormon termelése csökken vagy teljesen megszűnik, mely súlyos, akár életveszélyes vérszegénységet idézhet elő. Ezt az állapotot renális anémiának nevezzük. Az urémia kezelésének nyomon követésére az EPO szintjének vérből történő meghatározása mellett elengedhetetlen a teljes vérkép és vesefunkció vizsgálata is. Renális anémia esetében a természetes EPO hormont szintetikus hormon bevitelével, intravénásan pótolják.
Hogyan készüljön a vérvételre?
A vérvételre nem szükséges éhgyomorra érkeznie. Folyadék fogyasztása tiszta ivóvíz formájában javasolt a vérvétel előtt.
A szedett gyógyszerek vizsgálatra gyakorolt esetleges befolyásoló hatásáról, valamint gyógyszer szedésének elhagyásáról a kezelőorvosával egyeztessen a vérvételt megelőzően!